Alapelvek a védőoltások alkalmazásával kapcsolatban

 Alapelvek a védőoltások alkalmazásával kapcsolatban

 1. Az oltóanyaghoz mellékelt tájékoztatót el kell olvasni!

 2. Az oltásokat dokumentálni kell: „Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére”, "Gyermek-egészségügyi Kiskönyv"

1.   3. Az életkorhoz kötött kötelező és ajánlott védőoltásokon kivül az oltóanyagok vénykötelesek: BNO kód: Z2990

2.   4. Az oltások abszolút kontraindikációja az akut lázas állapot és az - előzőleg adott, ugyanilyen oltás után fellépő - allergiás reakció.

3.   5. Élő vírust tartalmazó oltóanyag (varicella, MMR/kanyaró-rubeola-mumpsz) várandós nőnek nem adható!

4.   6. Elölt vakcinák egyidőben vagy bármilyen időközzel adhatóak (hepatitis A, hepatitis B, kullancs-encephalitis, tetanusz, meningococcus, pneumococcus, influenza, HPV)

5.   7. Élő vakcinák (MMR, varicella) egyidőben vagy egy hónap időközzel adhatóak. Élő és elölt vakcina egyidőben vagy bármilyen időközzel adható!

6.   8. Az oltásokat a felkarba, mélyen izomba kell adni (kivétel Priorix/MMR, Mencevax ACWY ezek s.c. alkalmazandóak)

7.   9. A leirattól való eltérő alkalmazás, oltási balesetnek számít.

8. 10. Első oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki megfelelő immunválasz. Két alapoltás esetén: pl,. hepatitis B, hepatitis A+B, kullancs-encephalitis elleni oltások, a második oltást követő 10-14 nap után várható hasonló immunológiai hatás, azaz a 6. héten! Aki ezt nem veszi figyelembe, az olt, de nem immunizál!

9. 11. Megszakadt oltási sorozatot nem kell újra kezdeni, ott kell folytatni, ahol abbamaradt!

10. 12. Minden év elején kiadásra kerül az EMMI  MÓDSZERTANI LEVELE az adott év védőoltásairól. A módszertani levél folyamatosan olvasható honlapunk vonatkozó menűpontjában. 

11. 13. Nincsenek „oltási csomagok” egy-egy országba utazás kapcsán. Csak a valós veszélynek megfelelően kell a védőoltást javasolni, amit személyes beszélgetés és megfontolt közös döntés alapján kapjon az utazó! A védőoltások, és az oltóorvos hitelét rontja a feleslegesen vagy automatikusan -pl. interneten, ország-felsorolásból - kiválasztott oltások.     

A védőoltásokról általában

A védőoltással  - betegség megelőzés céljából - specifikus antigéneket juttatunk a szervezetbe, ezekkel szembeni ellenanyag-termelést indukálva (aktív  immunizálás), vagy kész ellenanyagokkal – időlegesen -  passzív védelmet biztosítunk ( passzív immunizálás).

Az aktív védelemre élő vagy nem élő vakcinát használunk.

· Az élő vakcinák gyengített kórokozót tartalmaznak (BCG, morbilli rubeola, mumpsz, varicella,rota, sárgaláz).  Ezek a szervezetbe bejutva  szaporodnak, így a természetes fertőzéshez hasonló folyamatot utánozva váltják ki immunológiai hatásukat. Ritkán enyhe oltási betegséget is okozhatnak. Védőhatásuk hosszútávú. Immunhiányos állapotokban azonban, az élő kórokozót tartalmazó vakcinák súlyos betegséget okozhatnak. Sérült immunitásuak oltásával kapcsolatban érdemes szakember tanácsát kérni (védőoltási tanácsadók: lásd aktuális éves Módszertani level Védőoltásokról kiadvány utolsó oldalain. (A kiadvány  elérhető honlapunk vonatkozó menűpontjában.)   

Jelenleg Magyarországon forgalomban lévő élő vakcinák:

            BCG,  MMR (Priorix, MMR-VAX-PRO) ,  Varicella (Varilrix),  Rotavírus ( Rotarix/ Rotateq )

            Sárgaláz (Stamaril) (csak kijelölt oltóhelyek adhatják /www.antsz.hu )  

Nem élő vakcinák aktív komponensük szerint tartalmaznak:

   teljes elölt / inaktivált  baktériumot (pertussis, kolera)

   a bakterium protektív antigénjeit (acelluláris pertussis)

   toxoidot/anatoxint (kémiai úton detoxikált exotoxin: Di, Te, kolera)

   elölt / inaktivált vírust ( HAV, IPV,  rabies, kullancsencephalitis, influenza)

   reasszortációval készített, elölt vírusokat (influenza)

   géntechnológiával előállított protektív antigént ( HBV, HPV, MenB)

   tok antigént / (poliszacharida) (pneumococcus, hastífusz)

   tok antigént / (poliszacharida) fehérjével konjugálva( pneumococcus, meningococcus)       

Táblázat foglalja össze a vérkészítmények és az élővírus vakcinák beadása közötti minimális időt. 

Citosztatikus kezelés, cyclophosphamid, nagy dózisú, tartós szteroid kezelés (> 2mg/kg, > 1 hét), immunrendszert érintő malignus betegségek immunszuppressziót okoznak. Az oltásokkal kapcsolatos döntést kétféleképpen befolyásolhatják: kontraindikált az élővakcinák adása, elölt vakcinák adhatók, az ellenanyagszint ellenőrzése javasolt, mivel a bevitt antigénre adott immunválasz kórósan gyengült, azaz nem kellő a védelem: Di-Per-Te, IPV, HiB, HBV, HAV, influenza, pneumococcus, meningococcus, kullancs-encephalitis, rabies. Fertőzés veszélye esetén akár specifikus immunglobulinokat is adni kell. Az élővakcinákban lévő gyengített baktériumok, vírusok immunhiányos állapotban veszélyt jelenthet (OPV, MMR, varicella, sárgaláz, kolera). VZV negatív gyermekek varicella elleni oltása (legalább 2 héttel a citosztatikus kezelés megkezdése előtt) megelőzi a magas letalitású progresszív varicellát. Más élő vakcinát két héttel a kezelés megkezdése előtt, vagy 3 hónappal a befejezése után lehet adni.  Immunhiányos betegek környezetében OPV helyett IPV-t kell adni, mivel a poliovírus az oltott székletével „felpasszálódva” virulensebbé válva ürül és un. oltási poliot okozhat.Hemofiliás betegek oltásait a szubsztitúciós kezelés után röviddel célszerű adni. Vékony tűvel, mélyen az izomban, utána leszorítva (nem dörzsölve), a szöveti bevérzések elkerülhetők.