2013/2014 Influenza szezon
Tájékoztatás a 2013/2014-es influenza szezonról a 2013.október 24-én kiadott Országos Tisztiorvosi körlevél alapján.
Influenza vakcináció és cardiovascularis kimenetel magas kockázatú betegekben c.cikk
Az Influenza B/Yamagata és az Influenza B/Victoria, a két különböző filogenetikai vonal
Influenza A/H1N1, A/H3N2 és B vírusok 1977 óta együtt cirkulálnak és okoznak emberi megbetegedéseket világszerte. Ennek megfelelően a törzskönyvi engedéllyel rendelkező szezonális influenzavakcinák három influenzatörzset tartalmaznak, az influenza A vírus két altípusából egyet-egyet és egy
B típusú vírust. Az influenzavírusok változékonysága miatt a WHO minden évben meghatározza azokat a prototípus törzseket, mely a következő év oltóanyagának aktív komponensét fogják képezni. A kiválasztás mindig az előző években izolált influenzavírusok antigénszerkezeti vizsgálatának extrapolációján alapszik.
1985 óta két, antigénszerkezetileg jelentősen eltérő genetikai családfához tartozó influenza B vírus okozza a járványokat világszerte. A jelenleg érvényben lévő gyógyszerhatósági irányelvek alapján (FDA-USA, EMA-EU)
csak egy B törzset tartalmazhat az oltóanyag, és így a jelenleg használatos trivalens vakcinák csak korlátozott védelmet képesek nyújtani a másik genetikai családfa által okozott megbetegedésekkel szemben. Bonyolítja a helyzetet, nagyon nehéz pontosan előre jelezni, hogy melyik genetikai családfához tartozó influenza B vírus lesz felelős a járványért.
Következésképpen, az influenza elleni oltási kampányok csak korlátozott hatékonysággal voltak képesek az influenza B vírusok által okozott megbetegedéseket kivédeni azokban az influenzaszezonokban, amikor
az oltóanyag nem a járványt okozó influenza B törzset tartalmazta.
Ezt a csökkent hatásosságot úgy lehetne növelni, ha a szezonális influenza elleni vakcinák négy törzset tartalmaznának, vagyis az influenza A/H1N1 és A/H3N2 törzsek mellett mind a két antigénszerkezeti családfához tartozó influenza B prototípus törzseket is beépítenék az oltóanyagba.
Egy vírus, két antigénszerkezeti családfa
Bár az influenza B vírust egyetlen típusba soroljuk, a B vírusok 2, antigénszerkezetileg lényegesen különböző filogenetikai vonalat alkotnak. Így a vírus hemagglutinin szegment HA1 doménjének különbözősége alapján megkülönböztetünk B/Victoria/02/87-szerű és B/Yamagata/16/88-szerű prototípus törzseket. Az 1985. évet megelőzően csak egyféle influenza B törzs volt forgalomban a Földön. Ez a filogenetikai vonal volt az előfutára a későbbi Yamagata-szerű törzsfejlődési vonalnak. Az ún. Victoria-vonal egy Kínában 1975-től cirkuláló olyan „minor” filogenetikai törzsfából alakult ki, mely egészen 1985-ig csak Kína területén cirkulált. Azt követően, hogy 1985-ben a Victoria-tözsfa világszerte elterjed, 1987-1989. között ez az antigénszerkezeti vonal uralta a járványokat. A ’90-es években aztán visszatért a Yamagata-vonal dominanciája, majd a 2001/2002. szezonban ismét megjelent a Victoria-szerű influenza B. Ettől kezdve mind a két filogenetikai törzs már együtt okoz epidémiát, bár a két törzs aránya évről évre változó.
A két filogenetikai vonalhoz tartozó influenza B vírus változó dominanciáját az okozhatja, hogy az adott antigénszerkezetű prototípus törzzsel szembeni specifikus immunválasszal rendelkező személyek aránya megnő a populációban és így a másik genetikai vonalhoz tartozó prototípus törzsekkel szembeni védettséggel nem, vagy csökkent ellenanyagszinttel rendelkező lakosság körében tud terjedni a másik törzs. Azok között az európai,
0-7 éves gyermekek körében végzett szeroepidemiológiai vizsgálat, akik korábban gyakorlatilag nem részesültek influenza elleni védőoltásban, azt találták, hogy a természetes átfertőződés következtében lassabban alakul ki védettség az influenza B vírussal, mint az influenza A vírussal szemben.
Ez a megfigyelés megmagyarázza, hogy az influenza B fertőzés gyakrabban alakul ki gyermekeknél és fiatal felnőtteknél. Fontos megfigyelés, hogy ez az ellenanyagválasz az adott filogenetikai vonalra specifikus („lineage-specific”), és semmiféle keresztreakciót nem mutat a másik genetikai vonallal. Hasonló eredményeket kaptak, amikor az oltás utáni keresztreakciót vizsgálták. Az inaktivált trivalens influenza vakcinával (TIV) oltottak között azt találták, hogy a felnőttek alacsony ellenanyagválaszt produkáltak az ellen a B vírus ellen, amelyet az oltóanyag nem tartalmazott, a gyerekekben azonban gyakorlatilag nem alakult ki semmiféle keresztreakció a másik filogenetikai vonalhoz tartozó prototípus törzzsel szemben.
Megjósolhatatlan, hogy melyik influenza B vonal fog járványt okozni.
Az utóbbi években a WHO-nak az influenza B antigénszerkezeti változására vonatkozó előrejelzése gyakorlatilag nem adott jobb eredményt, mintha azt véletlenszerűen választották volna ki. Az Egyesült Államokban 2001 és 2011 között eltelt 10 influenzaszezonból csak 5 esetében sikerült a WHO-nak jó influenza B összetevőt javasolni a szezonális influenzavakcinába, a másik
5 szezonban nem a javasolt prototípus törzshöz hasonló B vírusok okozták a járványt. A nem megfelelő influenza B törzs használata a vakcinában azt eredményezte, hogy az oltóanyag nem adott optimális védelmet az antigénszerkezetileg eltérő B vírus által okozott megbetegedések ellen, a pontatlan előrejelzés miatt sok oltott személy nem volt kellően védve a járvány alatt.
A tetravalens oltóanyagok várható előnyei
Az influenza B vírussal kapcsolatban bemutatott nehézségek alapján látható: annak következtében, hogy az influenza B vírus két filogenetikailag eltérő vonala között fennálló antigénszerkezeti különbség csak nagyon limitált keresztvédelmet képes nyújtani, valamint a filogenetikai vonal pontos előrejelzésének nehézségei miatt a szezonális influenza elleni oltóanyag hatékonysága csak úgy növelhető, ha mindkét antigénszerkezeti vonal prototípus törzsei beépítésre kerülnek az oltóanyagba.
A trivalens oltóanyagról a tetravalens oltóanyagra történő váltás magyarázata hasonló, mint amikor 1977-ben a bivalens oltóanyagról (A/H3N2 és B) átálltak a trivalens (H1N1, A/H3N2, B) vakcinára, ugyanis akkor az A/H3N2 komponens nem adott keresztvédelmet a visszatérő A/H1N1 törzsekkel szemben.
A két influenza B vonal beépítése az oltóanyagba jelentős előnyt jelentene az oltott személyek részére akkor, amikor a dominánsan cirkuláló influenza B vírus nem egyezik azzal a törzzsel, amelyet az oltóanyag tartalmaz vagy azért, mert az előrejelzés helytelen volt vagy azért, mert mindkét antigénszerkezeti vonal együtt cirkulál. Sőt, azokban a szezonokban, amikor influenza B cirkuláció minimális vagy a B influenzavírus jól illeszkedik a trivalens vakcinában lévő törzshöz, a tetravalens influenzavírus elleni vakcina továbbra is biztosítja az egyéni védelmet mindkét filogenetikai vonallal szemben, és potenciális klinikai hasznot jelenthet a következő szezonban. A felhalmozott immunológiai védelem relevánsabb az influenza B vírus esetében, összehasonlítva az influenza A vírussal, mert az antigén drift korlátozottabb az influenza B vírus esetében. A közegészségügyi-járványügyi szempontokat figyelembe véve elmondható, hogy a tetravalens vakcina alkalmazása kevesebb előrejelzési hibát feltételezve növeli az influenza elleni oltási kampányokba vetett bizalmat, és növeli az influenza védőoltások elfogadottságát a populációban.
Következtetések
A tetravalens készítmények jelentik a következő logikai lépést a szezonális influenza elleni oltóanyagok fejlesztése során. Mivel 1985 óta kétféle antigénszerkezetű influenza B filogenetikai vonal cirkulál, és az uralkodó influenza B törzset nem lehet biztonsággal előre jelezni, a tetravalens vakcina adhatja a leghatékonyabban tudományos választ a jelenlegi epidemiológiai problémára, és tenné lehetővé, hogy az oltási kampányok hatékonyabban védjék a célcsoportokat.
Napjainkban már több gyártó kezdeményezte a tetravalens vakcinák klinikai vizsgálatát.
Ezekből a vizsgálatokból származó adatok, valamint az influenza B járványok epidemiológiai értékelése fogja meghatározni a tetravalens oltóanyagok biztonságosságát, hatékonyság, valamint a hatásosságát a szezonális influenza megelőzésének tekintetében.
Forrás:
Christopher, S., Ambrose1, Myron J. Levin: The rationale for quadrivalent influenza vaccines. Human Vaccines & Immunotherapeutics 8:1, 81-88; January 2012
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3350141/
Az összefoglalót készítette: Dr. Jankovics István főorvos
OEK Légúti vírus osztály
Szerkesztőségi megjegyzés: Az influenza figyelőszolgálat 2012. 40. hetétől működik. A mintegy 1 400 sentinel orvos heti rendszerességgel szolgáltat adatot a betegforgalomról és az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek számáról. Emellett közülük 100 orvost kértek fel a népegészségügyi intézetek arra, hogy az influenzás panaszokkal hozzájuk forduló betegektől heti rendszerességgel légúti mintát küldjenek az OEK Légúti vírus osztályára. A klinikai és a virológiai adatok értékelése alapján Magyarországon a 2013. év 5. hetében már az egész ország területén terjedt az influenza.
Az első naptári héttől kezdődően a hétről-hétre emelkedő országos morbiditás az 5. héten átlépve a járványküszöböt (150%ooo) 167,6%ooo-nek felelt meg. A területek érintettsége között jelentős különbség figyelhető meg, a 100 000 lakosra jutó influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma 40 és 256 között változott. Az influenzavírusok cirkulációja megerősödött, az influenza-pozitivitási arány 19,2% volt. A héten 7-7 influenza A és
B vírus mellett 5 RS vírust azonosítottak.
A 2012. év 40. és 2013. év 5. hete között 377 beteg vizsgálati anyagát dolgozták fel az OEK Nemzeti Influenza Referencia-laboratóriumában,
19 főnél influenza A [13 influenza A(H1N1)pdm09 és 6 influenza A(H3)],
10 főnél influenza B, továbbá 8 főnél RS vírus okozta fertőzést igazoltak.
(Epinfo,20.évfolyam 5.szám, 2013.február 8)